Atya világ. Micsoda hétvége. Visszatértem. Minden értelemben.
Egyrészt most újra itt vagyok, és fogok nektek izgi filmzenét mutatni (nah jó előbb két hangjátékzene jön mindjárt, mert biztos nagyon szeretitek).
Másrészt, mert négy nap alatt háromszor voltam moziban. Három különböző filmen. Persze mindig a Mammutban (3-as terem, 11-es terem, 5-ös terem... mind prímszám :O), és mindig 22:00 után :$.
Az első film: Páros mellékhatás, vagyis Couples Retreat. Újabb szép munka a címmel, merthogy semmi köze az eredetihez. Sőt, a filmhez sem. Grat a készítőknek. Az pláne nem tetszett, hogy szinkronosan adták. De ez mind a mi kis nemzetünk hülyesége, szóval ne rójuk fel a filmnek. Ami egyébként alapjában véve jó. Buta romantikus vígjáték, ahol végre Malin Akerman is saját magát játszhatja, Jon Favreau a szokásos, a Szex és NewYork-os fekete hajú nőnek sosem tudom a nevét, de még 40 felett is állatul néz ki. Az a vicces, hogy nem lehet róla mit mondani. Jó film, annak ellenére, hogy az elején tudod mi lesz a vége. 10/6.0
A második film, a New Moon volt. Szar volt. Egyrészt komolyan egy homemade fél este összedobott felirat pontosabb és kevésbé hibás, mint az a szar, amit alá pakoltak. Csak hogy megint a mi nemzetünk gyengeségeivel kezdjem. Másrészt a színészek még mindig bénák, kivétel ez alól Kristen Stewart aki tanult valamicskét, és hálistennek már nem kell mindig ugyanazzal a bamba pofikával néznie, mint az előző részben. Jah és Michael Sheen nagy-nagy puszit érdemel, amiért lesüllyedt erre a szintre. Azt a pasast most szerettem meg. Nem emiatt a film miatt, de most értem el arra a szintre. Megérdemli. Jók voltak még az animációk, nekem nagyon tetszettek a farkasok, és a zene (nem, nem a szöveges, hanem a filmzene stílusú) sem volt rossz. Alexandre Desplat az idei év egyik új csillaga, legalábbis az én szememben. Filmzene később. Talán még ma. A történet bugyuta viszont bénán vannak kidolgozva a karakterek, és hálistennek egyetlen jó vágás kivételével az összes többi béna. Egyébként aki azt mondja, hogy nem értia sztorit, mert nem olvasta a könyvet, az nagyon hülye, vagy csak elaludt rajta (amit szerintem megtettem volna, mert csak az utolsó 10 perc volt izgi, hálás köszönet az említett Michael Sheen-nek). 10/2.5 jóindulattal.
A harmadik film az összes közül a legjobb. Law Abiding Citizen. Magyarul: törvénytisztelő polgár. Oké, hogy Gerard Butler lassan nekem is a fültövömön jön ki, de most még elviseltem. Sőt. Eddig ebben volt a legjobb. Nah de hadd kezdjem másik szemszögből. Mit akarhat egy rendező egy oylan filmtől, ami szerintem nyíltan meg akarja lovagolni a zseniális legyőzhetetlen rosszfiúkat? Senki sem próbálta meg, hogy csinál egy új Joker-t, mert egyszerűen az zseniális volt, és annál csak rosszabb lehet. Jó, akkor nézzük egy kcisit más szemszögből, legyen a rosszfiú a jófiú (de eredeti), és legyen igazságosztó. És bűnügyi zseni. Persze. Van egy jó Joker-ünk. Szedjük le a make-upot, adjuk oda egy egyszerre családapa és vérengző harcos pasasnak (Butler), és hagyjuk, hogy kiéllje magát az igazságszolgáltatáson, akik képesek voltak a kislányának és a feleségének a gyilkosai közül az ártatlanabbat kivégezni, a másikat meg 3 év után kiengedni. Nagyon jó sztori. Esküszöm, ha nem lenne előttem folyton Ledger, én zseninek is nézném Butler-t és a filmkészítőket. A filmnek nemsok hibája van, minden ben átlagos, Butler jó, az alapsztori jó, a zene jó. Nah de ami szar az: a vége. Én a zseni-t nem leplezném le. Megölném. Vagy bármi. Vagy szabadon engedném. De smemiképpen sme játszanám el, hogy a végig az unszimpatikusabb szereplő túljárjon az eszén, akkor sem, ha ez az amcsi sallang, mert végső soron, az emberek érdekeit az undibb szereplő képviselte. Joker attól volt jó, hogy tényleg nem tudtad honnan tudja, hogy tudja, hogy intézi. Ezek itt szúrták el. Két egyértelműen nem Poirot kezébe odaadták a megfejtést egy nagyon buta módon. Viszont ennek ellenére nézzétek meg, mert megéri. Nagyon jó. 10/7.5. Jah és filmzene ebből is nemsokára :)
