HTML

Az időutazó felesége...

2009.10.29. 23:51 Sceurpien

*ÚJ* Filmzene alul...

Előre leszögezem, hogy nem olvastam a könyvet, egyelőre, viszont elfogom. Többen érdeklődtek milyen emberek voltak a moziban, szóval kicsit személyesebb hangvételűre veszem.

A kedvenc termemben történt az egész, abban a teremben, ahol először és (moziban) harmadszor láttam a Sötét lovagot, abban, ahol a Becstelen Briganty-kat először, abban, ahol Az utolsó ház balrát, ami után egy bizonyos emberrel megvolt életünk első csókja. Szóval általában véve kötődök a Mammut 10-es terméhez, és még nem volt ott rossz tapasztalatom, kivéve egyszer a 3:10 to Yuma-nál, de az sem a film miatt, hanem mert nem láthattam a végét (majd egyszer elmesélem). Szóval jó előjel.

Pláne jó előjel volt, hogy marha kevesen voltak a mozi környékén. Meglepő volt, hiszen premier napon (pláne iskolaszünetben), még 22:30-as filmre is szokott néha sor lenni, nem hogy 21:30-ra. Nah most nem volt sehol. Tíz perccel az előadás kezdete előtt csak egy lánypár (inkább barátnők mint… szóval értitek) volt benn, meg én. Nekem szokásom ha egyedül megyek akkor 3.-4. sorba kérni, mert tök üres, el lehet terpeszkedni, és ha az ember picit hátrahajtja a fejét, akkor a szék megfogja, és pont látja a filmet. Isteni.

Ezután kezdtek el szállingózni. Aki moziba jár, ismeri a szokásos „párokat”, pláne a szomorúbb fajta romantikus filmekre járókat. Válófélben, vagy épp veszekedésben lévő középkorú párok, huszas éveiben járó lányok a barátnőjükkel… szóval ez volt a jellemző. Két lányt láttam egyedül jönni, mindkettő olyan 24-25 lehetett, és két csajnak sikerült a pasiját elrángatnia, egyébként kb 4 pasi volt velem együtt, és úgy 20-25 lány. De ez mondjuk normális arány.

Akkor most a filmről. Mondjuk úgy valahol a 6.5 és a 6.8 között van. Nem világmegváltó, és látszik, hogy nem a rendező adta bele az apait anyait, hanem a történet kiagyalója. Szerintem elég jól látszik benne mi az, ami benne lehetett a könyvben, és mi az ami nem. A történetről csak annyit, hogy van egy lány, aki gyerekkorából ismeri álmai pasiját, akivel sokszor találkozott, és később összeházasodik. A pasi pedig az időben utazik, de valószínűleg ez egyértelmű volt. A trailer alapján mondjuk ennyit lehet tudni, és ennél többet nem is szeretnék megosztani.

A rendező ügyes volt annyiban, hogy nem siratta túl a színészeket, és ez csak a „legsírósabb” résznél válik hátrányára, mert nem hiszem, hogy bárki is teljesen sokkolva lett volna, ahogy azt pedig az ilyen filmeknél szokták. A zene nekem nagyon tetszett, minimalisztikus zongora, de gyönyörű, és nagyon sokatmondó. Az operatőrnek volt egynéhány olyan húzása, hogy a hasamhoz kellett kapnom, mert kicsit émelyítő, ez nálam sokat levett a filmből.

Eric Bana-ban először láttam meg a jópasit, de neekm akkor is az a férfi marad, aki volt olyan szerencsés, hogy Natalie Portman és Scarlett Johansson között választhatott. Most valahol félúton van Billy Crudup és Patrick Dempsey közt, mind kinézetben, mind az általa játszott szerepben. Egyébként nagyon jó, ő 10-est érdemel, engem meggyőzött.

Rachel MacAdams-et eddig csak a State of Play (A dolgok állása)-ban láttam, ott szerintem egy fokkal ügyesebb volt. Nem tudok hibát mondani, de rajta valahogy nem lehetett érezni azt a feszültséget, amit Bana-n. A sminkeseknek hála tényleg volt 18 és 35 éves is, ami nagyon jól sikerült nála.

Összességében egy jó film, szomorú, jó ötletekkel, kellemes zenével, néhány ügyes színésszel, de az év filmjei közt nagyon nincs ott.

Filmzene:

Az első videó egy rendes szám, a Lifehouse együttes Brokenje, utána pedig néhány részletben az egész filmzene, végül egy szerintem legjobb pár szám. Köszönjük meg Mychael Danna-nak. Ha olvasni akartok zene közben csak kezdjétek el az egyiket lejátszani, szerintem nagyon kellemes.

Lifehouse - Broken

1. Es Ist Ein Rose; 2. I'm you Henry; 3. Meadow; 4. How Does It Feel; 5. Diary; 6. Train; 7. I Don't Feel Alone Anymore

8. Broken Social Scene - Love Will Tear Us Apart ; 9. Married To Me; 10. Home; 11. Do You Know When; 12. Testing; 13. Alba

 

14. I Never Had a Choice; 15. Who Would Want That; 16. I Left Him Sleeping; 17. It's a Girl; 18. Five Years

 

19. Try To Stay; 20. New Years Eve; 21. No Tracks In The Snow; 22. See You Again

Szerintem legjobbak: I'm You Henry & Try To Stay

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://legjobbfilmzene.blog.hu/api/trackback/id/tr161485517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása