Hát az úgy van... hogy az amerikaiak rengeteg filmötletet lopnak el a britektől. Vegyük például a 2003-ban elkészült hatrészes minisorozatot, a State of Play-t. Olyan színészek játszanak benne mind... öhh... Bill Nighy ( á la Billy Mack, aki nem tudná), vagy például az akkor még fiatal James McAvoy,a kinek a neve még ma sem nagy durranás (sajnos).

És akkor egy amerikai rendező-producer kitalálja, hogy csinálnak belőle amerikai mozifilmet. Hogyan kezdjük el csinálni? Színészekkel... kell egy Oscar-díjas, anélkül nem élet az élet, tehát Hellen Mirren felvéve. Kell valami nagy A kategóriás férfi sztár, Russel Crowe. Kell valaki másik férfi sztár, mert jópasiból sosem elég: Ben Affleck. Kell egy oda elsőre nem illő fiatal női színész: Rachel McAdams. Kellenek kiöregedett színészek, akiket rég nem láttunk filmvásznon: Jeff Daniels. Kellenek mostanság felkapott mellékszereplőségben jártas színészek: Jason Bateman (Juno, Hancock... stb). Csak hogy ne szakadjon meg  asor, még megemlíteném, hogy kell valami vicces utalás az ameriaki közönségnek: a House MD fura magándetektíve ismét eljátsza a karaktert, csak most újságíróként: Michael Weston, ráadásul az aktuális utolsó epizód (5.24) egyik szereplője játsza Sonia Baker-t, Maria Thayer.

És vajon mindez elég ahhoz, hogy egy film jobb legyen, mint az eredetije?

Nem tudom, mert az eredetit nem láttam :).

A film nagyszerű, ötletes, és nem utolsó sorban Alex Heffes (akiről eddig nem nagyon hallottam) is nagyon jó zenét írt hozzá.